Vajon miért vágyom újra és újra elhagyni a megszokottat, átbumlizni Indián és Nepálon?

Az első két nap a hozzászokásé, de a harmadikon már karnyújtásnyira vagyunk a máglyákon égő halottaktól Varanasiban.

A képen a Ganga pudja a Gangeszről.
Az idő megáll, Varanasi örök, én mégis egy félős átutazóként ragadnám meg a pillanatot…

Szenvtelen arcok búcsúznak a halottaiktól, nem látok rajtuk sem félelmet sem mást.

Irigységet érzek, de sejtem, hogy a vágyott stabilitást nem az érzelmeim, a félelmeim és a vágyaim elnyomásával érhetem el.