Holnapután.
Számomra, az India-Nepál túra, időről időre az életem szummázásának a szimbóluma.
Nem tudok sem kevesebbel, sem többel útnak indulni annál, amim éppen van…amit épp érzek, amit épp élek, amit épp hiszek.

Aztán pont ez bontakozik ki, mutatja meg magát és kerülök a tudatába…annak ami éppen velem van, amit éppen élek és ahogyan éppen mélyen gondolom.

Megjátszhatok bármit itthon, szédíthetem a környezetemet magamról a szebbnél szebb lódításaimmal, viszont Indiát és Nepált nehezen tudom átverni….elkap és tűpontosan bemutatja magamat magamnak, legyen az kellemes vagy éppen kellemetlen….viszont ennél a “játéknál”, a saját működésemre ébredésemnél, a magam számára fontosabbat, izgalmasabbat és gyógyítóbbat elképzelni sem tudok.

Holnapután indulunk…