A nagy találkozások.
Az én “taktikám”, hogy öszehozom a csapatot a számomra érdekes emberekkel.
Jó pár ilyen “számomra érdekes” ember akad az úton, és a velük való beszélgetés soha nem ér véget akkor, amikor felállunk az asztaltól. Még tovább zakatol bennem, és ha hagyom magam, ha engedem, akkor felrajzol elém egy nagyon különböző világot. Az Ő világukat… az életüket, a kalandjaikat, a hitüket, a szeretetüket és a fájdalmukat.
Minden egyes ilyen beszélgetés után, sokkal tágabbnak, sokkal érzékibbnek és mégis támogatóbbnak érzem a saját világomat.
A képen éppen Rajiv-ot faggatjuk Agrában, aki minden beszélgetés alkalmával, újabb és újabb történetekkel, tapasztalatokkal és élményekkel enged egyre közelebb és közelebb magához, egy világlátott de mára letelepedett, a családja körébe visszatért és megnyugodott hindu bölcshöz.
