Úgy érzem, hogy van egy pár elképzelésem, aminek az értelmezése a részemről kívánnivalót hagy maga után.
Úgy gondolom, hogy ha megfelelően értelmeznék alapvető fogalmakat, akkor kevesebb gondom lenne. Ha például az érték azt jelentené ami valóban az, akkor nem kellene lenyomnom a torkomon valami értéktelenséget, ami értéknek hazudja magát, de valójában nem az. Ekkor nem kerülnék a hamis és a valódi érték ellentétének a konfliktusába, tehát nem jelentene problémát ez a kérdés. Vagy például, ha a magabiztosság a valódi magabiztosságot jelentené, nem valamit, amiről csupán azt gondolom hogy magabiztosság, akkor ez sem okozna konfliktust, talán a hiányától sem kűzdenék.
Mintha a gond, csupán az ilyen felreértések folyamatos történése lenne, de azt is sejtem, hogy ezekkel a félreértésekkel nem vagyok egyedül, sőt, mintha mindannyian így lennénk. Lehet, hogy az összes probémánk az ilyen félreértelmezésekből származik?
Akkor nyúljunk le az alapokig és fedezzük fel az értelmezéseink hamisságát!
A tapasztalatom szerint, ez egy aprólékos munka, ami “laboratóriumi sterilitást”, megnyugtató biztonságot és az élettől való időleges elvonulást igényel.
Amikor ezzel elkészülünk, szerintem már nem hivatkozhatunk sem karmára, sem a csillagokra és nem rázhatjuk le többet magunkról az életünk valódi felelősségét… ekkor minden magyarázkodástól mentesen történhet az ami éppen történik. A nagy szavak eltűnnek, a komolykodó rendszerek érvénye csökken és az élet egyszerűbbé válik.
Vitorlás coaching a Balcsin, épp most.
www.kekszcoaching.hu
